Barlangi barangolás

A Pál-völgyi-kőfejtő bejárata

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban található Pál-völgyi-barlangba vezetett utunk a Z-szakkal. A korábbi mészkőfejtőben található barlang Magyarország egyik leghíresebb barlangja, mely minden évben több száz látogatót vonz. A területet Vincze Péter, geológus mutatta be nekünk. A vezetett bejáráson először a fejtőt néztük meg, ahol megfigyelhetőek voltak a törésvonalak, melyek mentén a felső eocénból származó mészkő és márga találkozott. A bányatelek határát is ezek a törésvonalak határozták meg. A falon megfigyelhető még a mészkő szintenkénti fejtése. A technika lényege az, hogy ahelyett, hogy a teljes falat fejtik egyben, kb 20 méteres szintenként nyerik ki a nyersanyagot. Azért volt erre szükség, mert ellenkező esetben az alsó szintekre nehezedő nyomás kirobbanthatja azokat, ami veszélyt jelent a bányászokra.

A bányatelek védett természeti terület, azon belül is barlangi védőövezetnek minősül. Ez a barlangok ex lege védettségén felüli védelem, mely kiköti, hogy a felszíni tevékenységek (mint például az építkezés) csak a szakhatóság közreműködésével történhet. Erre azért van szükség, hogy az esetleges beomlásokat megelőzzék.  A fejtőben nem csak geológiai, de biológiai érdekességeket is megfigyelhettünk.

Az élet utat tör - egy törésvonalban növő növény

Mielőtt leereszkedtünk volna a barlangba, megnéztük a Bagyura-barlangot, melynek felső része a Harcsaszájú-barlang, melyet bálványfák környékeznek. A barlang omlásveszély miatt nem látogatható.

A Bagyura-barlang és az őt körülvevő bálványfák

Végül látogatásunk céljába, a Pál-völgyi-barlangba is beléptünk. Bár vezetett túrák óránként indulnak, mi külön csoportként juthattunk be, és a szokásosnál részletesebb és mélyebb bemutatót kaptunk Vincze Pétertől. A bejárást egy gyors ereszkedéssel kezdtük, mely a Lóczy terembe vezetett, de láttuk a barlang ősbejáratát, a boszorkánykonyha, meseország, állatkert, és az opera fantázia nevekre hallgató termeket, melyek mind a bennük található cseppkövek formájáról kapták a nevüket. Milyen szerencse, hogy idén eljutottunk ide, mert – ahogy a túravezetőnk is megjegyezte – 50.000 év múlva a barlang plafonról leváló törmelékek miatt járhatatlanná fog válni. Erre példát is láttunk, hiszen egyes kövek egyértelműen elütöttek a környezetüktől, jelezve azt, hogy a barlang kialakulását követően kerültek oda.

Buborék alakú lyukak a falon, melyek
 a barlang termálvizes eredetére utalnak

Damoklész köve
A történet szerint ráesik arra,
aki nem mondd igazat

Két összenőtt tintagomba a kőfejtőben

A képeket készítette: Ladányi Valentina