A következő címkéjű bejegyzések mutatása: terepgyakorlat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: terepgyakorlat. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. december 1., vasárnap

Barlangi barangolás



A Pál-völgyi-kőfejtő bejárata

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban található Pál-völgyi-barlangba vezetett utunk a Z-szakkal. A korábbi mészkőfejtőben található barlang Magyarország egyik leghíresebb barlangja, mely minden évben több száz látogatót vonz. A területet Vincze Péter, geológus mutatta be nekünk. A vezetett bejáráson először a fejtőt néztük meg, ahol megfigyelhetőek voltak a törésvonalak, melyek mentén a felső eocénból származó mészkő és márga találkozott. A bányatelek határát is ezek a törésvonalak határozták meg. A falon megfigyelhető még a mészkő szintenkénti fejtése. A technika lényege az, hogy ahelyett, hogy a teljes falat fejtik egyben, kb 20 méteres szintenként nyerik ki a nyersanyagot. Azért volt erre szükség, mert ellenkező esetben az alsó szintekre nehezedő nyomás kirobbanthatja azokat, ami veszélyt jelent a bányászokra.

A bányatelek védett természeti terület, azon belül is barlangi védőövezetnek minősül. Ez a barlangok ex lege védettségén felüli védelem, mely kiköti, hogy a felszíni tevékenységek (mint például az építkezés) csak a szakhatóság közreműködésével történhet. Erre azért van szükség, hogy az esetleges beomlásokat megelőzzék.  A fejtőben nem csak geológiai, de biológiai érdekességeket is megfigyelhettünk.


Az élet utat tör - egy törésvonalban növő növény


Mielőtt leereszkedtünk volna a barlangba, megnéztük a Bagyura-barlangot, melynek felső része a Harcsaszájú-barlang, melyet bálványfák környékeznek. A barlang omlásveszély miatt nem látogatható.
A Bagyura-barlang és az őt körülvevő bálványfák

Végül látogatásunk céljába, a Pál-völgyi-barlangba is beléptünk. Bár vezetett túrák óránként indulnak, mi külön csoportként juthattunk be, és a szokásosnál részletesebb és mélyebb bemutatót kaptunk Vincze Pétertől. A bejárást egy gyors ereszkedéssel kezdtük, mely a Lóczy terembe vezetett, de láttuk a barlang ősbejáratát, a boszorkánykonyha, meseország, állatkert, és az opera fantázia nevekre hallgató termeket, melyek mind a bennük található cseppkövek formájáról kapták a nevüket. Milyen szerencse, hogy idén eljutottunk ide, mert – ahogy a túravezetőnk is megjegyezte – 50.000 év múlva a barlang plafonról leváló törmelékek miatt járhatatlanná fog válni. Erre példát is láttunk, hiszen egyes kövek egyértelműen elütöttek a környezetüktől, jelezve azt, hogy a barlang kialakulását követően kerültek oda.

Buborék alakú lyukak a falon, melyek
 a barlang termálvizes eredetére utalnak

Damoklész köve
A történet szerint ráesik arra,
aki nem mondd igazat

Két összenőtt tintagomba a kőfejtőben

A képeket készítette: Ladányi Valentina

2024. október 13., vasárnap

Barangolás a Marson

A Z-szakos terepgyakorlatokon a legváltozatosabb helyeket ismerhetjük meg. Korábban voltunk egy mész bányában, Iponytarnócon több milliós éves lábnyomokat fedezhettünk fel, legutóbb pedig a marsi tájnak is beillő gánti bauxitbányát látogattuk meg. Az 1962-ben bezárt a fejtő, ezt követően alakították ki belőle a földtani parkot. A marsi élmény a bauxit vöröses színéből fakad, ami több filmes rendező képzeletét megragadta. Leghíresebb talán a Netflix Vaják című sorozata, melynek egy jelenetét is itt forgatták.

Fotó: Kóthay Klára


Túravezetőnk Mindszenty Andrea volt, aki 10 évet dolgozott a bauxit termelési iparban, és a helyet kívülről-belülről ismerte. Tudása olyan mély volt, a helyhez olyan sok szál fűzi, hogy úgy éreztük magunkat, mintha a saját lakását mutatná körbe nekünk. A lelkesedés, amivel mesélt a helyről, minnyájunk figyelmét lekötötte, és - még ha néha egy-egy szó jelentését meg is kellett kérdezni - segített nekünk, hogy jobban megérthessük azokat a folyamatokat, legyen az természeti vagy emberi, ezt a helyet alakították.

Fotó: Csehi Virág


Miután körbenéztünk a helyszínen, megnéztük a mellette kialakított bányamúzeumot is. A hazafele vezető úton megnéztük az első magyar atlanti óceán átrepülés emlékhelyét is. Érdekesség, hogy azért Gánt mellett van, mivel Endresz Görgynek és Magyar Sándornak kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk a közeli réten. Megkostolhattuk az ország legfinomabb fagylaltját is, amiért külön köszönet Mindszenty tanárnőnek.